Jelszó emlékeztető
      Kiemelt Akcióink
      Ingyenes házhozszállítás Budapesten

      Házhozszállítás - MPL

      A megrendelt termékeket rendeléstől számítva 24 - 48 órán belül házhozszállítjuk raktárkészletünkől függően!

      Budapesten 20.000 Ft feletti vásárlás esetén a házhozszállítás INGYENES!

      Házhozszállítással kapcsolatos további információk és díjak itt...

      Mennyiségi kedvezmény

      Nagyobb mennyiség rendelése esetén egyénileg megállapított akciós árat tudunk biztosítani, mely minden esetben előzetes kalkulációt igényel.

      Egyedi árajánlatért vegye fel velünk a kapcsolatot!

      Szék összeszerelés

      Az irodai forgószékek dobozban érkeznek. Előzetes egyeztetés alapján, összeszerelést vállalunk a megrendelt termékekre, az alábbi bruttó felárak szerint:

      1-5 darab forgószék esetén: 2490 Ft/db

      6-20 darab forgószék esetén: 1290 Ft/db

      21-40 darab forgószék esetén: 990 Ft/db

      Tanúsítvány
      SSL Certificate

      Az Irodai Székek Ergonómiája

      Szolgáltatásaink

      Mi az ergonómia?

      Az ergonómia az az elgondolás és gyakorlat, amely a munka elvégzésének középpontjába a munkát végző embert helyezi. A munkahelyi környezet, a munkaeszközök az emberhez igazodnak azért, hogy testi és lelki egészségét megőrizzék, teljesítménye és munkájának hatékonysága pedig növekedjen.


      Miért kell ezzel foglalkozni?

      Egy ergonomikusan kialakított munkahelyen a dolgozók kevesebbet hibáznak, ritkábban szenvednek balesetet, kisebb valószínűséggel esnek ki a munkából betegség miatt. Egy ergonomikus munkaállomásnál dolgozva nem fájdul meg a hátunk, nem válik ólomnehézzé a vállunk, nem hasogat a derekunk, és végtagjaink sem zsibbadnak el. Így többet és jobban tudunk dolgozni, és az egészségünk sem kerül veszélybe. Az ergonómia számos területet ölel föl, a terek kialakításától a természetes fényforrásokon át a munkaállomások elrendezésééig.


      Ergonómia az irodában

      Manapság az irodai munka főként a számítógép előtt ülést jelenti. Éppen ezért a legfontosabb irodai ergonómiai kérdés az, milyen széken és milyen testtartásban ülünk az íróasztalnál, hogyan nézzük a monitort. Ha a testtartás nem megfelelő, a derék, a hátizom, a gerinc, a nyak túlzott terhelésnek van kitéve, a rossz kartámasz miatt a csuklók és az ujjak is egészségtelenül terhelődnek.

      Milyen irodai forgószéket válasszak?

      Röviden: olyan irodai széket kell választani, ami személyre szabható, komfortosan és jól tartja a testünket, emellett lehetővé teszi a viszonylag szabad mozgást.

      A szék személyre szabhatóságát az határozza meg, milyen mechanikával szerelték az adott ülőalkalmatosságot. A legegyszerűbb változat a háttámla állító vasalat, a bonyolultabbak a szinkron mechanika, az aszinkron mechanika, és a hintamechanika. Manapság a magasságbeállítást biztosító gázlift gyakorlatilag minden forgószéknél alapkövetelmény, nem is soroljuk a mechanikák közé.

      Nem létezik legjobb megoldás, amely mindenkinek megfelelne. Az emberek egyéni igényei ugyanis meglehetősen sokfélék. Általánosságban azt lehet mondani, hogy íróasztal mellé a szinkronmechanikás, főnöki széknek pedig a hagyományos hintamechanikás a legtöbb ember számára kényelmes. Ha nem ismerjük az alapvető fajtákat, a legjobb elmenni egy bemutatóterembe és az alaptípusokat kipróbálni.

      Ülésmagasság

      Az irodai forgószék megfelelő magasságbeállítása annak legfontosabb ergonómiai tulajdonsága. Ezért olyan széket érdemes választani, amin karral működtethető gázlift található. Átlagos testmagasságúaknak a 40-53 centiméter közötti ülésmagasság általában megfelelő. A magasságot úgy kell beállítani, hogy a teljes talp ráfeküdjön a padlóra, a combok vízszintesek legyenek, a könyék pedig az asztallap magasságában helyezkedjen el.

      Ülésmélység és -szélesség

      Az ülésnek elég szélesnek és mélynek kell lennie ahhoz, hogy komfortosan lehessen ülni benne. 43-50 centiméteres szélesség az általános. Az ülés mélysége akkor ideális, ha a háttámlához nyomott derékkal a térdhajlat és az ülés között 5-10 centiméter hely marad. A dőlési szög szintén legyen beállítható.

      Deréktámasz

      Egy ergonomikus irodaszékben a deréktámasz is nagyon fontos, hiszen az ágyéki gerinc befelé görbül. Ha hosszabb ideig derekunk megtámasztása nélkül vagyunk kénytelenek ülni, meggörnyedünk, ez a természetes görbület elkezd kiegyenesedni, ami hosszú távon gerincbántalmakhoz vezet. A legjobb székek megtámasztják a derekunk görbületét, a támasz pedig magasságban és mélységben is állítható. Ilyen támasztékok egyébként külön is beszerezhetők utólag.

       

      Háttámasz

      A szék háttámasza 30-50 centiméter széles legyen. Ha a támla az üléstől különálló, akkor magasságában is legyen állítható, ha nem, akkor legalább dőlésszögében. A háttámasznak támogatnia kell a gerinc természetes görbületét, különös tekintettel a fent leírt derékrészen. Ha a háttámla dőlésszöge az üléstől függetlenül állítható, jó ha egy zárómechanizmussal be tudjuk állítani a hátradőlés szögének maximumát. Ez aszinkronos mechanikával szerelt székeknél lehetséges.

      Az üléspárna anyaga

      A megfelelően puha párnázat rendkívül fontos ahhoz, hogy hosszú időn keresztül fájdalom nélkül tudjunk ülni a székben. A puhaságon kívül az is nagyon lényeges, hogy az ülőfelület és a háttámla is megfelelően lélegezzen, nem fülledjen be, hiszen ez kényelmetlen és nem is higiénikus. A szellőző anyagokat részesítsük tehát előnyben a kemény felületekkel szemben.

      Kartámasz

      A kartámaszok legyenek állíthatók, ez különösen íróasztalnál dolgozóknak fontos, így a vállakra nehezedő nyomás mérséklődik, a karok sem fáradnak el olyan hamar. A megfelelő párnázat biztosítja, hogy a könyökök és az alkarok kényelmesen pihenjenek rajta.

      Forgó és görgők

      Ez a két dolog magától értetődik, ez jut az ember eszébe egy irodai székről. Forog és görgőkön gurul. A szék, amin órákig dolgozunk az íróasztal mellett, forogjon könnyen, hogy mindent különösebb feszülés nélkül elérhessünk, ami az asztalunkon van. Ugyanebből a szempontból fontosak a jó görgők, amelyek hozzásegítenek a dinamikus üléshez és a szabad mozgáshoz.

      ***

      Az ergonómia, mint koncepció az embert helyezi a munkavégzés középpontjába. Célja a munkahelyi környezet és az abban található munkaeszközök emberhez igazítása. Mindezt azért, hogy az ott dolgozó személy, testi és lelki egészségét rövid és hosszú távon megőrizze. Az ergonómia gazdasági hozadéka a teljesítmény és a hatékonyság növelése, a munkából való kiesés kockázatának csökkentése. A munkatér helyes ergonómiai kialakítása, igazoltan alacsonyabb a hibázások száma, és a munkahelyi balesetek.

      Az ergonómia számos területet ölel fel, a térelrendezéstől a megvilágításon át, a monitortól az asztali lámpáig, stb.

      Hogyan üljünk helyesen

      Ebben az írásban viszont csak az üléssel és az ülőalkalmatossággal kapcsolatos ergonómiai szempontok vizsgálatára összpontosítunk.

      Természetellenes testtartásra kényszerítheti a benne ülő embert, amivel a belső- és mozgásszervi problémák kialakulásának kockázata jelentősen megnő, ha túl keskeny vagy túl széles, a túl alacsony vagy túl magas, a túl egyenes vagy túlságosan ívelt szék. Ezért az egyik legfontosabb ergonómiai kérdés, hogy milyen testtartással ülünk a számítógép előtt. Rossz testtartás esetén nagy megterhelésnek van kitéve a derék, a hátizom, a gerinc, a nyak, sőt rossz kéztartásnál a csukló és az ujjak is. Nem véletlen, hogy a képernyős munkahelyek kialakításának törvényi szabályozása van.

      Az említett kockázatokra tekintettel ergonómiailag a munkakörnyezetet úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a dolgozó részben egyedi igényeinek. Ezen túl, amennyire lehetőség van rá, a szabad mozgásnak is teret kell adni. A mozgás elengedhetetlen, ugyanis a statikus terhelések a test szöveteire egyoldalú, káros terhelést rónak, amivel a szervezet egyensúlya felborulhat, és az deformációkkal, mozgásbeszűküléssel, fájdalommal és komoly betegségek kialakulásával jár.
      Amennyiben a tér vagy a munkabeosztás nem teszik lehetővé az óránkénti 5-10 perces pihentető mozgások elvégzését, olyankor minden munkaidő alatti mozgási-mozgatási szerep is a munkaszékre hárul
      . Ezeket a mozgásokat a forgószék különböző mechanikai szerkezeteinek segítségével igazíthatjuk az ember egyéni testi adottságaihoz és igényeihez.

      Lássuk hát a forgószék személyre szabásának, beállításának részleteit!

      Székmechanikák


      A Magyarországon forgalomban, illetve használatban lévő forgószékeknek úgy 95%-a az alább felsorolt székmechanika típusok egyikével van szerelve, vagy pedig csak egyszerű gázlift-mozgatóval. A főbb székmechanikák alaptípusaik szerint a következők: egyszerű háttámla állító vasalat (pl. CP), szinkron-mechanika, aszinkron mechanika, és hintamechanika. Valamennyinek az a szerepe, hogy a használók minél komfortosabb, fesztelenebb üléspozíciót vehessenek fel a munka, illetve az ülés közben. A mechanika az ülés alatt-mögött található, az ülőlaphoz csavarokkal van rögzítve, rajta egy vagy több funkciókar, illetve marokcsavar található, valamint a mechanikába fut be a gázlift, amit szintén az működtet.


      Gázlift

      A pneumatikus emelőszerkezet, vagy röviden gázlift 40 éve még különlegességnek számított, mára azonban magától értetődő eleme egy forgószéknek, olyannyira, hogy bár egy lényeges funkciót szabályozó szerkezet, mégsem soroljuk a székmechanikák közé. Alapértelmezett és általános alkotóelem, hiszen a magasságállítás elengedhetetlen kelléke minden forgószéknek. A forgószékek ülésmagasságát, ez a lábkereszt és az ülés közötti egység biztosítja, ami egyben a szék forgótengelye is. Különböző méretű gázliftek találhatók a különböző szerkezetű és méretű forgószékekben. A normál gázliftek lökethossza 80-130 mm közötti, ami azt jelenti, hogy a szék magassága az alsó és felső pozícióban, leeresztett és felengedett gázliftnél ennyivel különbözik.

      Praktikum: a normál gázliftek mellet HD (heavy duty), azaz nagy teherbírású gázlifteket is kifejlesztettek, ezek akár 150 kilogrammig is terhelhetőek.

      Működése: A gázliftet a székek többségénél az ülőlap alatt, jobb oldalon lévő kar felhúzásával lehet működtetni. A jó minőségű gázlift ismérve, hogy könnyen jár le és föl, könnyen állítható, továbbá komfortos rugózást is biztosít, ezzel is oldva a hosszantartó ülőmunka során az izmokban kialakuló merevséget (e tulajdonsága miatt a gázliftet ’gázrugónak’ is nevezik).

      Ergonómiai előnye: A gázliftek ergonómiai szerepe a kényelmes magasságállítás, és a megfelelő munkasík beállítása. A helyes ülésmagasság esetén a talpak teljes felületükkel a talaj síkjára támaszkodnak, eközben az alkarok a könyök magasságába kerülő asztallapon lazán támaszkodhatnak, a csuklók lazák, szabadon mozgathatók. Amennyiben az ülőlap magassága nem illeszkedik a felhasználó (antropometriai) méreteihez és például a széken ülve lelóg az ember lába, nem éri el a padlót, akkor az ülőlap pereme elnyomhatja a combban futó ereket, ami zsibbadáshoz és hosszú távon visszérgyulladáshoz is vezethet.

       

       

      Hintamechanikák

      Egyszerű hintamechanika

      A klasszikus főnöki forgószékek esetén e mechanika segítségével működtethető a gázlift, és általa állítható az ülésmagasság, valamint kezelhető a hinta funkció. A hintamechanika a legtöbb esetben a főnöki forgószékek kelléke. Néhány modell esetében (pl. Stilo főnöki szék) a még kényelmesebb ülés és a biztonságos oldaltartás érdekében a hintafunkció mellett ergonomikus ülő- és háttámla párnázatot is alkalmaznak a gyártók.

      Működése: Az ülés alatt, a hintamechanika jobb oldalán található kar felfelé húzásával működik a gázlift. Ugyanezt a kart kifelé húzva a hintafunkció aktiválható, befelé tolva pedig kikapcsolható. A billegő hintafunkció kikapcsolása (az alap mechanikák esetében) csak a szék függőleges állapotában lehetséges, hátradöntött állapotban nem. A mechanikán található marokcsavarral a hintázási ellenerő szabályozható: ha feszesebb, keményebb rugózást szeretnénk, akkor a marokcsavart befelé csavarva lehet a rugóját keményíteni, és így fordítva. Kisebb súlyú és alacsonyabb embernek lazább, nagyobb súlyú, magasabb embernek feszesebb rugóbeállítás megfelelő.

      Multiblock mechanika

      Lényegében a hintamechanika továbbfejlesztett változata. Amint az elnevezése sugallja, elsősorban azzal különbözik az egyszerű hintamechanikától, hogy nem csak egyetlen, hanem több ponton ’blokkolható’. 3 vagy 5 különböző dőlésszögben rögzíthető a forgószék. Emellett a 2 mechanika között még a hintázási ív rajzolata is eltér, mivel a hintatengely az ülés más-más szakaszán helyezkedik el. Legtöbb esetben, a multiblock mechanikát találták komfortosabbnak a vásárlók, bár ez személyfüggő.

      Működése: A multiblock hintamechanikán (általában) nem egy, hanem min. 2 oldalsó mozgatókar, továbbá a rugózási ellenállást szabályozó marokcsavar található.

      Praktikum: Ez a magasabb kategóriájú szerkezet, a multiblockos hintamechanika tulajdonsága az ún. ’antishockvédelmi funkció, amelynek köszönhetően, ha valamely pozícióban rögzítve van a mechanika, az csak akkor oldható ki a rögzítésből, ha a székben ülő ember hátradőlve érinti a szék támláját, így súlyt helyezve rá. Ezáltal nem fordulhat elő véletlenül sem, hogy pl. a székében gondolataiba merülten a funkciókarokon babráló felhasználót a szerkezet akaratlan kioldása révén hátba vágja.

      Ergonómiai előnye: A normál és a multiblockos hintamechanika főleg a szabad mozgást segítik elő. Telefonáláshoz, és gondolkozáshoz kényelmesebb testhelyzet a hátradőlés. Ilyenkor az agyba több vér áramlik, ami fokozza a szellemi teljesítőképességet, így javítja az ember hatékonyságát. A hintafunkció csökkenti a stresszt és a feszültséget.

       

      Szinkronmechanikák

      Az egészséges megoldást, az úgynevezett dinamikus ülésnél érünk el, ami lehetővé teszi az ember kényelmes testhelyzet változtatásait. Az üléspozíció megváltoztatását támogató dinamikus székek elősegítik a helyes testtartás felvételét és csökkenthetik az ülőmunka miatt fellépő izom- és ízületi megterheléseket. Kimutatták, hogy a gerinc összehúzódásának mértéke kisebb volt a dinamikus irodaszékek esetében, mint a hagyományos, rögzített székeknél. Az utóbbi típus az ülő személyt természetellenes mozdulatokra kényszeríti. A dinamikus ülés lehetővé teszi az ülési szög változtatását, serkenti ülés közben a láb mozgását, ami aktiválja a vénapumpákat, és megakadályozza a lokális ödéma vagy elzáródás kialakulását a láb szöveteiben. A szinkron- és aszinkron mechanikák tehát optimális megoldást nyújtanak a hosszantartó ülőmunka során jelentkező terheléssel szemben.


      Szinkronmechanika

      Ez a szerkezet a forgószék ülése alatt helyezkedik el, összeköti a szék lábazatát, az ülést és a támlát, segítségével állítható az ülésmagasság, valamint egymással szinkronizálva beállítható és rögzíthető az ülés és a háttámla dőlésszöge. A leggyakoribbak az 5 ponton és a 3 ponton rögzíthető szinkron-mechanikák.

      Működése: Általában az ülés alatti, baloldali kar működteti a szinkronmechanikát: felfelé húzva (vagy néhány típusnál előre tolva) nyitható a szerkezet, és e nyitott állapotban beállítható a támla és az ülés dőlésszöge. A szék ülése és támlája által bezárt szög a különböző szinkronszerkezetek esetében jellemzően 90˚-115˚ közötti tartományban választható meg. A működtető kart lefelé (vagy más típusnál hátrafelé) tolva a kívánt pozíció rögzíthető, de a szinkronmechanika akár nyitva is hagyható. A mechanika elülső részén található marokcsavarral szabályozható a szabad mozgás ellentartó rugóereje. A szék támlájának magassága egyes típusoknál fix, másoknál állítható. Az állításra néhány régebbi mechanika esetében a szerkezeten hátul (a szék hátulján) található marokcsavar kilazítása után kerülhet sor. Ma már a legtöbb állítható támlamagasságú széktípushoz automatikusan föl-le mozgatható (’up and down’) támlaszárat szerelnek.

      Ergonómiai előnye: A ’szinkronos’ munkaszék lehetővé teszi a törzs előre-hátra történő mozgását, miközben folyamatos támasztást nyújt a hátnak. Az ülőlap és a háttámla szinkronizált, azaz összehangolt mozgásának köszönhetően, a derékra nehezedő terhelés csökken, és a szék dinamikusan követi a használó mozgását. Ebből adódóan a test a széken optimális helyzetben van, az ülőgép a felhasználójának dinamikus, rugalmas ’foglalatot’ nyújt. Amikor a szék automatikusan alkalmazkodik a benne ülő ember mozgásához, olyankor beszélhetünk aktív ülésről.

      A szinkronmechanikának köszönhetően a hátat a támla folyamatosan megtámasztja, ami meggátolja a hátizmok túlterhelését. Ezzel a leggyakoribb panasznak, a hátfájásnak lehet elejét venni. Emellett az ilyen székek biztosítják a felhasználó testsúlyához és magasságához igazítható ellensúly beállítását is. A nagyobb súlyú, magasabb embereknek érdemes ezt viszonylag ’keményebbre’ hangolnia, hogy komfortosabbá váljon az ülés. A kisebb súlyú székhasználók pedig ’puhábbra’ állítva érezhetik a székben teljes kényelemben magukat.

      Például egyik kedvelt forgószékünk, a 7201 SYN:


      Aszinkron-mechanika (asynchron)

      Az aszinkron-mechanika révén a szék ülőlapjának és hátlapjának a dőlésszöge külön-külön, egymással nem szinkronizált módon állítható be. Így szélesebb a beállítások lehetősége, nagyobb a székhasználó egyéni mozgástere. Mivel a hátlap és ülőlap dőlésszöge egymástól függetlenül módosítható, a használó saját testi adottságaihoz és az éppen folytatott munkájához legcélszerűbb pozíciót állíthatja be.

      Működése: Az aszinkron-mechanikáknak számos alváltozata van forgalomban. Ezekben az egyes funkciókat kezelő karok elhelyezése is eléggé változatos. A legtöbb változaton 3 kar, plusz egy marokcsavar található, amelyek a következő beállításokat teszik lehetővé:

      • Általában az ülőlap alatt, jobb oldalon található elülső kar felfelé húzásával használható a gázlift, és állítható be az ülés magassága.
      • A háttámla ülőlaphoz viszonyított dőlésszögének beállítását kezelő kar is többnyire a szerkezet jobb oldalán található, ennek a nyitásával (felfelé húzásával) a támla dőlésszöge kb. 76˚-120˚-os tartományban szabadon állítható. Zárásával (a kar lefelé tolásával) az adott pozícióban rögzíthető.
      • Az ülőlap és a háttámla együttesének, a szék korpuszának a dőlésszöge a fentihez hasonlóan külön szabályozható. E funkció kezelőkarja (általában) az ülés alatt hátul bal oldalon (pl. Xenia Asyn szék) vagy az ülés alatt hátul jobb oldalon (pl. 7201 Ufo szék) található.

      Még egyszer a kezelő karok használatáról: felfelé húzva nyit/kiold, lefelé tolva pedig zár/rögzít.


      Amely aszinkron-mechanikán elől, középen egy marokcsavar is található, azzal szabályozható a nyitva tartott mechanika rugózásának feszessége.

      Praktikum: A háttámla magasságának beállítása vagy egy csavar, vagy egy automatikus szerkezet segítségével lehetséges. Utóbbi úgy működik, hogy a magasság-állítási tartomány aljáról fokozatonként egyszerűen emeljük a támlát és az adott fokozatban rögzül. A legfelső fokozaton túl emelve a támla ismét a legalsó helyzetbe ugrik vissza.

      Ergonómiai előnye: A szinkronmechanikához képest az aszinkron-mechanika még szabadabb beállítási lehetőséget nyújt a felhasználónak. A kettő közötti eltérés lényege legjobban az autók automata kontra kézi sebességváltóinak különbségével szemléltethető, aki egyszerűbb kezelési mód híve, az inkább a szinkronmechanikát válassza.

      A forgószékek esetében általános nehézséget okoz, hogy az ergonómiai tervezés, az ’átlagos’ testi arányokkal rendelkező, ideális emberképből indul ki, akinek térdei és csípője ülés közben 90 fokos szöget zárnak be, hátgerince a nagykönyvben megírt módon formázza a dupla S-rajzolatot, könyökei pedig pontosan derékszögben vannak behajlítva. Továbbá a billentyűzet és a monitor is tökéletesen vannak elhelyezve az ideális íróasztalon. Nos, az átlagostól, illetve az ideálistól eltérő – de a valóságban nyilvánvalóan annál gyakoribb – helyzetekre kínál személyre szabhatóbb, praktikusabb választ az aszinkron-mechanika. A teljesen egyedi beállítások lehetősége szinte bármely anatómiai adottságú ember számára könnyebbséget jelent, és nem csak elméleti, hanem gyakorlati síkon szolgálja az egészségesebb ülését.

      Az aszinkron-mechanikára az egyik legjobb példa, a Sander CR forgószékünk:

      Pénztárcabarát kompromisszum – dönthető támla egyszerű mechanika révén

      A legegyszerűbb dönthető támlás forgószékekben (pl. Megane) egy CP-mechanika (contact permanent, kontaktó, cépé) köti össze az ülést a támlával. A CP lehetőséget ad a háttámla magasságának, dőlésszögének és mélységének kisebb tartományon belüli beállítására. A beállítás lehetőségei jócskán elmaradnak a szinkron- és aszinkron-mechanikák által biztosított szinttől, mégis sokan választanak ilyen mechanikával felszerelt forgószéket. Ennek két fő oka: a lehetőségek ismeretének hiánya és vagy a gazdaságosabb beszerzés.


      Működése
      : A széktámla magasságának fokozatmentes beállítása, a hátulsó marokcsavar lazítása, majd megszorítása révén történik. A CP-szerkezet jobb oldalán lévő marokcsavarral a támladöntés nyitható és zárható. Az ülőlap alatt, hátul található a marokcsavar, amivel a háttámla ülőlaptól való távolságát, vagyis az ülésmélységet lehet szabályozni néhány centiméteres tartományban. Érdemes a marokcsavarokat mindig jól megszorítani és időnként feszességüket ellenőrizni, mert úgy a szerkezet hosszabb élettartamú lesz.

      Ergonómiai előnye: Egy teljesen statikus, kötött dőlésszögű üléshez képest, az állítható dőlésszögű háttámla egy kis plusz komfortot tesz lehetővé. Azonban az ilyen mechanikával szerelt székek kevés lehetőséget hagynak a személyre szabásra és az ülés közbeni mozgásra, így előtérbe kerülhetnek az apróbb praktikák, mint például az óránkénti mozgás, nyújtózkodás és a rendszeres sport.

      A megfelelő ülés méret

      Ülésmélység-állító

      Az ülésmélység-állító a forgószék két lényeges fő szerkezeti eleme, a mechanika és az ülőlap között elhelyezhető mechanikus szerkezet, amely a hosszabb lábú nők és férfiak komfortját szolgálja. Segítségével a combok nagyobb felületen kapnak alátámasztást, így csökkentve azok egységnyi felületére eső terhelést, ezáltal növelve a vérellátást a láb szöveteiben. Az ülésmélység-állító külön opcióként szerelhető a közép- és felső kategóriás székekhez.

      Működése: Típusonként eltérő, leggyakrabban az ülés alatt elől, vagy bal oldalon lévő karral működtethető. Segítségével akár öt centiméterrel is növelhető a szék beülési mélysége és így a támaszkodó felület is. Öt fokozatban állítható, egy fokozat egy centiméterrel növeli az ülésmélységet.

      Ergonómiai előnye: Az ülésmélység-állítóval beállítható az optimális terhelési felület, így az üléskor keletkező nyomás egyenletesebben oszlik el a far- és a combizmokon. Ezzel csökken a felsőtestre ható statikus terhelés is, és egyúttal mérséklődik a főbb szervekre (tüdő, szív) ülés közben ható nyomás is. Ennek következtében a vérkeringés, valamint a szív terhelése egyenletesebb marad. Ezért amikor forgószékünkben beállítjuk a megfelelő ülésmélységet, az a jó érzés is eltölthet, hogy tettünk valamit a szívünk egészségért.

       

      Vért a végtagokba!

      Az emberi testet anatómiailag tágabb értelemben 3 részre oszthatjuk. Fej, törzs, végtagok. A vérellátás a törzsben a legerősebb, hiszen az agy kivételével ott található minden fontos belső szerv. Az evolúció, illetve a túlélés biológiai törvénye alapján a végtagokba mindig alacsonyabb prioritású a vér eljuttatása, mivel az életben maradáshoz nem nélkülözhető a belső szerveink többsége, addig egy-egy ujjunk vagy karunk szerepe a túlélésben csak másodlagos. Az ülőmunka esetében is igen gyakran előforduló jelenség a zsibbadás, pláne ha nem tesznek célzottan ellene. Főleg a kar- és lábtámasz nélküli munkaszékek használói körében jelentkeznek zsibbadásos és vérellátási problémák. Ezért az ülő munkát végzőknek kiemelten fontos a végtag-támaszok megismerése és használata

      Kartámasz

      A kartámasz vagy karfa a karok alátámasztására szolgál. Sajnos nem minden karfa alkalmas arra, hogy leüléskor és felkeléskor rátámaszkodjunk, mert úgy az olcsóbb székek karfái kitörhetnek. Ezért érdemes kellően erős karfát választani.

      Típusai: Két csoportra osztva őket, megkülönbözetünk fix és állítható kartámaszokat. Egyes forgószékeknek (pl. főnöki fotel jellegűek) a karfák nélkülözhetetlenek, fix szerkezeti elemei, másoknál pedig választható alkotórészek. Az állítható karfáknak szabályozhatóságuk gazdagsága szerint további változatai vannak: állítható magasság (1D), állítható magasság és szélesség (2D), állítható magasság, szélesség és mélység (3D), állítható magasság, szélesség és mélység, továbbá horizontálisan forgatható karfatető (4D). A megfelelően kiválasztott karfa nagymértékben hozzájárul az egészséges ülés és a helyes testtartás biztosításához.

      Praktikum: Minél több dimenzióban állítható egy karfa, annál inkább személyre szabottá és komfortosabbá teszik a forgószéket. Ha nincs a munkahelyi környezetben akadályozó körülmény (pl. egy pénztári fiók állandó ki-becsukása), akkor mindenképpen ajánlott, hogy a forgószéken legyen karfa is!

      Ergonómiai előnye: Kutatások szerint a karok alátámasztása csökkenti az emberi testre ülés közben nehezedő fizikai igénybevételt. Ha a karok megfelelően vannak megtámasztva, akkor az ülő testhelyzetben végzett munka során fellépő izom- és ízületnyomás kisebb lesz a jobb eloszlás miatt, a karokat tartó vállizmok részbeni tehermentesítése miatt, így az ülés kisebb mértékű fiziológiai megterhelést jelent. Ellenben a karfa nélküli székeken, napi több órás használat esetén komoly igénybevétel jelentkezik a nyak-váll területén, a felső végtagokon és a gerincoszlopon. A karok alátámasztása végső soron számottevően növeli a komfortérzetet és csökkenti a fizikai megerőltetés mértékét.

      Lábtartó/Lábtámasz

      A lábtartó a lábak megfelelő alátámasztását, és az által az ülés közben a testre ható nyomás csökkentését szolgálja. Különösen akkor lehet fontos elem a lábtámasz, ha a munkaasztal magasságszabályozása nem lehetséges. A legtöbb irodában fix magasságú asztalok vannak, és az állítható asztalok elterjedésére még éveket kell várni. Így a személyre szabott magasság beállításhoz, a gázlift mellett a lábtartók/lábtámaszok hatalmas segítséget jelentenek. A lábtámasz másik fő feladata a lábszár és a lábfej közötti ideális szög biztosítása, ezzel segítve a megfelelő véráramlást egészen a lábujjakig.

      Webáruházunkban megtalálják többek között ezt a típust is, a Kensington SoleMassage lábtámaszt:

      Típusai: Minden forgószéken található egy kézenfekvő lábtartó, ami maga a szék lábkeresztje. Azonban ennek használata csak rövid időközökre jöhet számításba, mivel úgy a lábszár a comb alá visszahajlik, és a hegyesszögbe záródó térdízületben az erek nyomás alá kerülnek. Ezen kívül beszélhetünk a forgószékekbe szerelhető lábtartógyűrűkről, valamint független lábtámaszokról.
      A széktől különálló lábtámasz alkalmazására a standard magasságú (kb. 75 cm) íróasztalnál folytatott munkavégzés során lehet szükség. Már egy fix lábtámasz is növeli a kényelmet, de az állítható magasságú és dőlésszögű lábtámasszal egyértelműen az irodai ergonómia. A választáskor érdemes arra ügyelni, hogy a lábtámasz felülete legyen csúszásmentes, és az eszköz se csúszkáljon a padlón.

      A lábtartógyűrű magasító toldattal vagy anélküli változatban létezik, szerelhető szinte minden forgószékre. A toldat nélküli változat közvetlenül a gázliftre rögzül és leginkább magasított gázlifthez szerelik. A toldattal ellátott lábtartógyűrű magassága nem állítható, de fixen kb. 17 cm-rel megnöveli a szék ülésmagasságát. A lábtartógyűrűvel ellátott szék leginkább a magas pult vagy asztal mögötti üléskor szükséges (). Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a lábtartó gyűrűvel ellátott forgószékek súlypontja az átlagosnál mindig magasabban van, és ez növeli a borulás veszélyét, aminek az elkerülésére nagyobb lábkeresztet, valamint a görgők helyett fix tappancsokat célszerű használni.

       

      Ergonómiai előnye: A lábak helyes tartása, kényelmi és egészségügyi szempontokat szolgál. Apró, de annál kényelmesebb lehetőség, ha lábainkat feltehetjük valahová ülés közben. Eredetileg a padlón nyugvó lábfej időnkénti áthelyezése bármilyen stabil magasított támaszra, csökkenti a lábak ernyedtségét, és javítja azok vérkeringését, így növeli a komfortérzetet. Az alátámasztott lábakban csökken az érszűkület kialakulásának kockázata, amit az alsó végtagok verőereinek elmeszesedése okoz.

      A lábtámaszok egyes típusai ringató mozgást is engednek kialakításuknak köszönhetően. Más típusoknál pedig állítható a dőlésszög, ami csökkenti a hát terhelését, és növeli a lábak kényelmét.

      Fejtámasz

      A fejtámasz a nyaki izom tehermentesítésére és a fej alátámasztására szolgáló elem. A kiegészítőként választható fejtámla főleg a középmagas háttámlájú székekhez ajánlott, míg a magas támlás székekhez csak speciális esetben, pl. az átlagosnál nagyobb testmagasságú felhasználó számára hasznos felszerelni. Mindenesetre, a napi 4 óránál hosszabb ideig székben ülőknek fejtámasszal ellátott széket érdemes választaniuk. A fej megtámasztása a gerincoszlop nyaki részének tehermentesítését is szolgálja.

      Típusai: Megkülönböztetünk fix és állítható fejtámaszokat, utóbbiaknak a magassága, mélysége, és akár a dőlésszöge is személyre szabható.

      Praktikum: Néhány esetben kabáttartó vállfa kapcsolódhat a fejtámaszhoz, úgy kézzel fogható közelségben tarthatjuk a ráakasztott zakót, blézert vagy akár táskát is.

      A fejtámla akkor szolgálja igazán az ülés ergonómiát, ha magassága és dőlésszöge is egyénre szabottan beállítható. A túlságosan mélyen elhelyezkedő, fix fejtámlákat csak a relaxáció idején használjuk ki. Egy fejtámla viszont akkor igazán hasznos, ha az ülés teljes időtartama alatt támaszkodhatunk rá.

      Ergonómiai előnye: Csökkenthető a fejet tartó izomzat igénybevétele, így elkerülhetőek a nyaki csigolyák és izmok túlterheléséből származó elváltozások, fájdalmak. Az egész gerinc kevesebb nyomóerőnek lesz ezáltal kitéve.
      Az irodai dolgozók körében sajnos vezető egészségügyi probléma a fejfájás. Ennek megelőző jellegű orvoslására alkalmas a fejtámasz, mert jelentősen csökkenti az akut fejfájás, a migrén kialakulásának esélyét. A fej megtámasztása segíti a nyaki erek megfelelő működését, így növelve a dolgozók szellemi teljesítőképességét. Továbbá nő a koncentráció is, aminek hála, csökken a hibák előfordulása, így a felesleges stressz egy része elkerülhető. A fiziológiai betegség-tünetek jelentős százaléka vezethető vissza a modern ember stresszes életére, így ha pl. a Boston forgószékhez a szaktanácsadó fejtámlát javasol, azonnal igent kell mondani.

      Boston forgószék:

       

      Ülés és háttámla

      Az ülés és a támla egy széknek lényegi alapelemei, amelyek tulajdonságait, méreteit a gyártók előre meghatározzák. Így ezek megváltoztatását a felhasználók csak a széktípus változtatásával érhetik el. Az ülés és a háttámla méretei elsősorban azért fontosak, mert minél nagyobb felületen oszlik el a nyomóerő, annál kisebb az egységnyi felületre eső nyomás. A székméret emellett a státusszal is összefüggésben van: a nagyobb szék magasabb státuszt szimbolizál.

      Az ülések és támlák alakja és formázottsága elengedhetetlen,(továbbá nem, kor, egészségi állapot, stílus szerinti) lényeges szempont anatómiailag. E támfelületeken nyugszik ülés közben a test teljes súlyának jó 2/3 része, ezért az ülés és a támla megfelelősége kulcsfontosságú tényező a forgószék komfortját illetően.

      Ergonómiai előnyök: Amennyiben az ülőlap ergonomikus kialakítással rendelkezik, az nagyban segíti a combokra háruló gravitációs terhelés csökkentését, és a lábak vérellátásának helyes működését. A jó ülőlap ismérve, hogy kellően széles és mély, miközben a benne ülő a lehető legnagyobb felületet ki tudja használni. Természetesen ezek a méretek és formák, személyenként más-más igényűek is lehetnek. Egy alacsonyabb termetű embernek a szék túl mély ülőlapja valószínűleg kényelmetlenséget okoz, úgy mint egy magas embernek a túlságosan alacsony támla.

      A háttámlák közül az az ideális, amely teljes hosszában és folyamatosan megtámasztja a gerincoszlopot. Ezért kiemelten fontos a háttámla ergonómiailag helyesen formázott kialakítása. A test egyensúlyban tartásához fontos figyelembe venni a gerincoszlop kettős S alakú görbületét. Az öt alsó csigolyában, a farcsont és derék közötti részen a legmarkánsabb ez a görbület, ezért ide összpontosul a legnagyobb nyomás és ez az öt csigolya a legterheltebb. E terhelés mérsékléséhez az állítható magasságú, azaz több különböző magasságban rögzíthető háttámla tud segítségül lenni. Ezzel beállítható, hogy a támla kidomborodó íve a hátgerincet a medence feletti területen támassza meg.

      A támfelületek mellett fontos a helyes testtartás is, ami elsősorban a támla dőlésszögével, vagyis a háttámla és az ülőlap által bezárt szög helyes megválasztásával biztosítható. Tehát a helyes dőlésszög még a leggyakrabban használt elülső, asztalhoz előre hajolva ülő testhelyzetben sem lehet kisebb 90°-nál.  Az optimális támasztás, helyes dőlésszög és testtartás esetén a szív, az emésztő- és légzőszervek terhelése jelentősen lecsökken, ami növeli az életminőséget és meghosszabbítja az életet.

      A forgószék futóműve

      Amikor szóba kerül egy forgószék, mindenkinek az ötágú görgőkkel felszerelt irodai szék jut eszébe. Nem véletlen, hiszen az öt felfüggesztéssel és ugyanannyi duplakerékkel rendelkező futóművek elengedhetetlen kellékei, sőt szinte védjegyei is a forgószéknek. A forgószék lábkeresztje és a görgői is arra hivatottak, hogy biztosítsák a szerkezet megtartását és szabad mozgását.

      Lábkereszt (lábcsillag)

      A lábkereszt egy rendszerint ötágú tartóelem, amelybe alulról a szék görgői, felülről a gázlift kapcsolódik. Feladata a székszerkezet tartása és a terhelés egyenletes szétosztása. Érdekesség, hogy az első generációs forgószékek lábkeresztjei még négyágúak voltak. Az ötágúra váltás okaira vonatkozóan csak feltételezések vannak. Ezek közül a legvalószínűbb egy gyakorlati ok: a páratlan számú láb stabilabb. A 4-hez közeli páratlan számok a 3 és az 5. Köztudott, hogy a háromlábú szék sohasem billeg, tehát a stabilitásnak ebben az értelmében az a legjobb. Azonban ha egy közös tengelypontba futnak be a lábak, akkor a 3 láb, bizonyos súly esetén már törékenynek bizonyul, vagy aránytalanul robusztusra kellene tervezni, továbbá a talaj és a görgők felé háruló nyomás is nagyobb. Ezzel szemben, ha 3 helyett 5 lábra helyeződik a teher, az szintén stabil, de úgy már majdnem 70%-kal nagyobb felületen oszlik el, ami által lehetőség nyílik viszonylag kecses, mégis erős szerkezet mérnöki kialakítására, normál anyagok felhasználásával. Érdekesség, hogy léteznek 6-ágú lábkeresztek is, sőt speciális kompozíciójú 3×2 lábban végződőek is.

      Anyag/Típus: A lábkeresztek készülhetnek műanyagból vagy fémből. (Ezen kívül fa lábkeresztekkel is találkozhatnak a felhasználók, de az csak a külső látszat: valójában azok fa burkolatú acél lábkeresztek.) A műanyag lábkeresztek főképp polietilénből (nejlon) készülnek. Az extra terhelés elviselésére ezen felül még üvegszál erősítést is kapnak. A fémek között festett vagy krómozott acél, valamint alumínium jöhet szóba. Tartósságot illetően elvileg nincs különbség köztük, bármelyik fajtából lehet kiválót és kevésbé jót is találni. Ha a nagyobb stabilitás a cél, az alsókategóriás székekhez érdemesebb a krómozott vagy festett acél lábkereszteket választani, mert azok strapabíróbbnak szoktak bizonyulni, mint a műanyagok. (Utóbbiaknál az alsókategóriában gyakran úgy spórolnak a gyártók, hogy újra feldolgozott műanyagot vegyítenek az alapanyagba, ami viszont messze nem olyan rugalmas, mint az első öntetű műanyag. Ezért, a nem elegendő falvastagság miatt, a lábkereszt törékenynek bizonyulhat.) A felsőbb kategóriában szinte nincs érzékelhető különbség a műanyagból és fémből készült lábkeresztek között, egyaránt hosszú távon bírják a nagyobb terhelést. Ennek oka, hogy a magasabb értékű székekhez adott műanyag lábkeresztek első osztályú alapanyagokból és megfelelő méretezéssel készülnek.

      A lábkeresztek átmérője jellemzően 520 és 700 mm között szóródik, gyerekszékekhez kisebb, míg magas, nagy forgószékekhez nagyobb és erősebb tartozik.

      Ergonómiai előnye: A lábkereszt ergonómiai szerepe a forgószék stabil alvázaként, a biztonságos tartásában nyilvánul meg: erős, hogy ne törjön el, rugalmas, és kellően nagy átmérőjű, hogy a magas szék se legyen borulékony.

      Görgők

      A görgők szerepe a szék és a talaj közötti kapcsolat és a szabad mozgás biztosítása. Feladatuk még a székek mozgatásának megkönnyítése: hiszen a forgószék odébb gördítéséhez sokkal kevesebb erőkifejtés szükséges, mint elcipelni azt.

      Típusai: A padlófelülethez való illeszkedés szerint normál és puha futófelületű görgőket lehet megkülönböztetni. A normál, kemény futófelületű görgők végső soron bármilyen felületen használhatók, de ajánlottan inkább csak szőnyegre, padlószőnyegre, linóleumra, azaz lágyabb felületekre alkalmasak. Kemény felületen ezek zajosabbak, hamarabb kopnak és idővel lekoptatják például a laminált parketta felszínét. Az úgynevezett ’parkettagörgőkgumírozott futófelülettel vannak ellátva, így parkettára, kerámia lapokra, és egyéb kemény felületekre ezek ajánlottak, mert csendesek és kímélik a padlót. A különböző típusú padlókhoz a megfelelő futófelületű görgők helyes választásával jelentősen megnövelhető mind a görgők, mind a padlózat élettartama.


      Mindkét futófelületű görgőből létezik mechanikus fékes és automata fékezős görgő is. A mechanikus fékes görgőkön egy kar lenyomásával a görgők rögzíthetők, vagyis az így beállított helyzetben a szék oldalirányban nem mozdul el, a kar felemelésével a görgők futófelülete újra mobil. Az automata fékezős görgők abban az esetben mozognak szabadon, ha a székben ülnek. Amikor a székre nem nehezedik a testsúlyból eredő nyomás, az automata görgők lefékeződnek, így a szék stabilan a helyén marad.

      Praktikum: Érdemes figyelembe venni, hogy a kereskedelemben több féle csappal, azaz függőleges tengellyel rendelkező görgő van forgalomban! Ha cserélni kell a szék görgőit, akkor fontos megnézni, hogy a jelenlegi görgőknek milyen átmérőjű a csapja, és esetleg elvinni vásárláskor az egyik görgőt mintának, hogy biztosan a megfelelőt válasszuk. (A leggyakoribb a 10 és 11 mm-es.)

      Ergonómiai előnye: A görgős szék lehetővé teszi az ülés közbeni szabad mozgást, az egyszerű helyváltozást. A mozgások csökkentik a felhalmozódó stresszt, így a mentális egészség megőrzésében is szerep tulajdonítható a görgőknek. Ha megfelelő görgőket alkalmazunk a különböző felületekre, akkor csökkenthetjük a zajt, ami egy irodában, egy szellemi termékeket létrehozó közegben fontos tényező. A felesleges, elkerülhető zajszennyezés ugyanis csökkenti a koncentrációs készséget és avval a hatékonyságot, ami így akár pénzügyi károkat is okozhat a vállalkozásnak. A jól megválasztott görgőkkel egyszerre csökkentjük a kopást, a zajt, és őrizzük meg a koncentrációt az irodában.

      Praktikum: A padló és a szőnyeg védelmére a forgószékek alá székalátétet is elhelyezhetünk. A kemény padlóra sima felületű padlóvédő, a szőnyegre mintázott felületű padlóvédő székalátét javasolt.

      A szék párnázata

      Egy székben ülve a jó közérzet és a kényelem szempontjából az emberrel közvetlenül érintkező felületek minősége az egyik legmeghatározóbb tényező. Lehet bármilyen kényelmes a karfa és bármilyen sokoldalú a mechanika, ha nem megfelelő a szék párnázata és a kárpit anyaga, akkor sosem lesz igazán kényelmes benne ülni. Az ideális párnázat fő ismérve a kényelem, míg a hozzá tartozó kárpit lényeges tulajdonságai közül elsődlegesek a kellemes tapintás és megfelelő szín, de ezeken túlmenően számos további igényeknek is meg kell megfelelni, például a könnyű tisztítás, átszellőzés, strapabírás, és nem utolsó sorban a stílus és az elegancia kritériumainak is.

      Párnázat (szivacsozás)

      Az ülőlap és a háttámla párnázata – ha egyáltalán van párnázata – ma szinte kivétel nélkül szivacspárnázatot jelent. 

      Az irodaszék párnázat szerepének azonosítása a fizikához, a nyomáshoz és a mozgáshoz visz vissza: a képlékeny anyag rugalmas közvetítő közeget képez az emberi hát, ülep és combok, valamint a szék támfelületei között. Emellett egyenletesen osztja el a nyomást, és ruganyossága révén igazodik a mikro-mozgásokhoz, illetve azok keletkezéséhez is hozzájárul. A párnázat tehát kényelmi, egészségügyi, sőt ezek mellett design funkciót is betölt. A vastagabb szivacsozás hosszabb időn át képes betölteni funkcióját (nehezebben ülődik ki), továbbá komfortosabb érzést biztosít, legalábbis eleinte. Sok ülésben gyakorlott ember azonban inkább a nem túl vastag, de keményebb, feszes párnázatot részesíti előnyben és az ergonómiai szakértők ajánlása is az, hogy hosszabb használathoz a keményebb az ideális.

      Típusai: A szivacs 3 fő paramétere felhasználói szempontból a keménység, a rugalmasság és a tartósság. Ezek közül az első kettő tapintással érzékelhető, míg a harmadik csak idővel. A keménység és a rugalmasság a szivacs sűrűségével szoros összefüggésben alakul. A sűrűséget ugyan a felhasználó nem tudja érzékelni, de az említett kapcsolatuk miatt a gyártók mégis a sűrűség számadatával szoktak fogódzót adni az igényes vásárlóknak. Szivacsok esetében a sűrűség mutatója 1 köbméternyi szivacs kilogrammban megadott tömegét jelenti. Ennek megfelelően a székekhez felhasznált szivacsok sűrűsége jellemzően 18 és 60 kg/m3 között szóródik. Természetesen minél magasabb ez a mérőszám, annál magasabb a minőség.

      Ezek tükrében, azonos méretű és vastagságú szivacspárnák között is lehet akár 3-4-szeres minőségi különbség, ami a szék árában is tükröződik. A szivacs esetében is igaz, hogy puszta ár helyett ár-érték arányban érdemes gondolkodni. Az olcsó székekbe olcsó szivacs kerül, és azok a párnázatok sajnos rövidebb idő után jelentősen veszítenek rugalmasságukból. Ellenben a magasabb minőségi kategóriájú székek párnázatai nagyobb sűrűségűek, tartósabbak és kényelmesebbek.

      A legtöbb székpárnát szivacstömbökből kivágott, szeletelt lapokból készítik, míg léteznek formaöntött ülő- és hátlap párnák is. Utóbbiak a legtartósabbak, akár 10 évnyi használat után is megőrzik eredeti rugalmasságuk 70-80%-át.

      A fent említett szivacsok mellett az utóbbi években az úgynevezett memóriás szivacsozás is kezd teret nyerni – az ágymatracok világát követően – immár a forgószékeknél is. Főleg azért, mert az ilyen habszivacs bár magas sűrűségű, de nagyon lágy és így tökéletesen idomul a testhez, így optimálisabb tartást tesz lehetővé.

      Ergonómiai előnye: Egyes székeknél az ülő- és hátlap szélein szivacspúpok találhatók, amelyek az ergonomikus testhelyzet felvételét igyekeznek elősegíteni. Ez a kialakítás általában kényelmes, ám ez személyfüggő, ezért ha van rá mód, érdemes 10 másodperc helyett hosszabb ideig is tesztelni, hogy az adott ergonomikus kialakítás valóban kényelmes-e, vagy inkább zavaró. Ha memóriahabos szivacsot választunk, több szempontból is nyerő helyzetbe kerülünk: egyrészt a maximálisan testhez igazodó szivacs csökkenti a gerincre nehezedő nyomást, másrészt hipoallergén tulajdonságainak köszönhetően enyhíti az allergiás tüneteket is, ráadásul fokozza (kevésbé gátolja) a vérkeringést a gerinc mellett, a derék és a comb tájékán.

      Ne feledjük, mint minden fontos dolog az életben, így a forgószék is törődést igényel! Rendszeres tisztítást és karbantartást, amivel évekkel meghosszabbítható az élettartama.

      Webáruház készítés